Magashegyi
fürdo és üdülohely a Bodoki-hegység,
a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység
találkozásáál 770 és 940
m tengerszint fölötti magasságban. Körös-körül
kb. 1000 m t. sz. f. erdovel boritott hegycsucsok övezik.
Mivel a vidék mélyében vulkanikus és
üledékes kozetek váltogatják egymást,
a feltöro széndioxid és kénhidrogén,
egy sor, változatos ásváyvizforrás
keletkezését segitette elo. Vegyi összetételük
miatt az ivókurában - gyomor- és bélbátalmak
kezelésében kiválóak; a száraz
gázfürdokkel, az un. mofettákkal együtt
a sziv- és érrendszeri bátalmakban szenvedok
fürdokuráját szolgáltató természetes
gyógytényezok. Viznek is, gáznak is itt
aráylag magas természetes radioaktivitása
van. A csend, a negativ ionokban gazdag ózondus levego,
a pszichés betegek eldorádójává
teszi.
A mai Bálványosfürdo három régi
s egykoron muködo fürdotelep összeolvadásából
keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón
fekvo egykori Torjai-Büdös volt (a „büdös”
szó, a Székelyföldön mindenütt
a kénhidrogén jellegzetes kotlóstojás
szagára utal), hisz az itt fekvo torjai Büdös-barlangban
felgyülemlett gyógygázat, faláak „vitriolos”
csepegéseit, régen is és most is magáak
hasznára, gyógyulására használta
fel az ember. A mult század végén, 1895-ben,
a Csoma-hegygerinc lábáál, külön
fürdotelep született. Ezt Csiszár Dénes
(sz.1857-ben) alapitotta s neve utá Csiszár-fürdo
néven ismerik. A harmadik fürdo, a Vár-hegy
lábáál feküdt és régi
neve Várpadi-feredo volt. Mivel ezt az övezetet,
a két világháboru között, a hirhedt
Transilvania Bank vásárolta meg, neve utá
Transzilvánia-fürdo néven vonult be a honismereti
és balneológiai irodalomba. Itt a Vár-patak
völgyében alakult meg, a mult század utolsó
harmadában az elso magyar szénsavpalackozó
üzem. Ez a fölötte levo Büdös-barlang
tiszta széndioxidgázát palackozta.
A környéken még megvannak a régi gyógyséta-ösvények,
s a gyógyszálló fölötti Büdös-hegy
oldalában levo Büdös-barlangot (Európa
legnagyobb mofettája) is igénybe lehet venni.
.
Ez a vidék nagyon gazdag különbözo
összetételu ásváyvizekben. Felsorolásunkban
csak az autós utak és a jelzett turistaösvények
mellettiekre szoritkozunk. A Kézdivásárhely
felol érkezo, a 18. kilométerkonél a Szejke,
a 20. kilométernél pedig a Transzilvánia-forrás
vizét kóstolhatjuk meg. Transzilvánia-fürdo
feloli részen, a Bálványos-vár felé
vezeto ut mellett van a híres és régi Ibolya-forrás.
Mellette, a fürdoidényben, egy hideg ásváyvizes
tükörfürdo (strand) muködik. Csiszár-fürdo
övezetében a Jordá-forrás vize ismert.
Ehhez a fürdotelep központjából kiinduló
kék kereszt jelzésen juthatunk el. A forrás
a Csiszár-patak völgyében van.
